. A XII századig meghóditották a Távol-Keletet, és a XIII században Európába hozták. Kerti tavakban könnyen szaporodik. Iváskor a hímek testén nászkiütések alakulnak ki. Az ívási dőszak a tó vízének felmelegedésével kezdődik el. Íváskor akár 1000 ikra is kerülhet a vízbe, mindössze 5 nap alatt. Az ivadékok könnyen találnak apró élő eleséget a tóban. A fiatal egyedek 8 hónap után változatják meg fakó színüket.
Alapvetően hidegvízi halak, ezért mélyebb kerti tavakban és fűtetlen kerti medencékben könnyen tarthatók. Tévhit azonban, hogy mindent elvisel, és sokan emmiatt nagyon rossz körülmények között tartják. Az aranyhal növényevő, de elfogyaszt bármilyen haleleséget, speciális tápokat, illetve a kerti tó vizére hulló természetes eleséget (rovarokat, bogarakat) is. Viselkedéséből adódik, hogy folyamatosan szemetel, nagy mennyiségű salakanyagot termel, és állandó táplálékkeresésével felzavarja az aljzatot. Oxigéndús vizet igényel!Dísztavakban - ahol több élettere van, mint egy akváriumban - könnyen elérheti a 20cm-es nagyságot is. 80-100cm mély kerti tavakban gond nélkül átteleltethető. Legnépszerűbb változata, a közönséges aranyhal, melyek fátyolfarkú változatban is elterjedtek.
Közkedveltek a tarka, oroszlánfejű, teleszkópszemű, gombafejű, legyezőfarkú aranyhalak is. Az osztott-farkú aranyhalak kevésbé alkalmasak kerti tavakba, mivel mozgásuk nehézkes.
Közönséges Aranyhal: testük színe általában az aranysárgától a narancssárgáig változhat. Uszonyai rövidek. Egzotikusabb fajtája az üstökösfarkú változat, melynek uszonyai nagyobbak és farkúszójuk vitorlaszerű. Mozgásuk dinamikus és elegáns. Könnyen alkalmazkodó halak, nagyságuk: maximum 30cm. Erősebbek és szívósabbak díszesebb tásaiknál!
